Mamahotel: mit kell tudni róla?

18/01/31 szerda
ujnemzedek.hu
Hogy aki egyszer becsekkolt, olyan nagyon kiköltözni már nem akar.

Átlagosan 27,4 évesen hagyják el a szülői fészket a magyar fiatalok, addig otthon marad (azaz donaldkacsázik). A KSH statisztikái például azt mutatják, hogy 1990 óta folyamatosan növekszik a felnőtt gyerekek száma - míg 1990-ben 459 ezer 20-39 év közötti fiatal felnőtt élt a szüleivel, addig 2001-re számuk megduplázódott, 819 ezerre nőtt. Most a szám valahol 883 ezer körül forog, ennyi mamahotelben élő felnőttet tartanak nyilván. Szóval míg 1990-ben 16 százalék, a 2011-es népszámlálás idején már 31 százalék volt a mamhotelben élők száma.

a mamahotel számokban
A mamahotel ebben az életkorban szállásolja ki a lakóit.

Nemzetközi viszonylatban hagyományosan a dél-európai országok fiataljai azok, akik nagy számban és sokáig élvezik az ingyen kosztot - ott a harminc év alattiak négyötöde él a szüleivel. Angliában 1 millióra becsülik az érintett fiatalok számát - az OECD adatai szerint Spanyolországban csaknem kétmillióan vannak azok a 15–29 évesek, akik otthon laknak, de már nem tanulnak és nem is dolgoznak.

De várjunk már:

mi az a mamahotel?

Az a fajta kényelem, amit azok a felnőtt fiatalok élveznek, akik nem szándékoznak kiröppenni a fészekből, mert ott megvan minden, ami a kényelmükhöz szükséges, és arra még költeniük sem kell. Vagyis felnőtt koruk elején is - lényegében - szüleik tartják el őket.

a mamahotel lakói
A mamahotel lakója és a papabank.

A mamahotel szindróma kialakulása végülis teljesen logikus - lakást vásárolni nem könnyű, a mamahotel szolgáltatásait igénybe vevő fiatalok pedig általában az a generáció, akik már nem akarják elkövetni a szüleik "hibáit", nem akarnak korai házasságba menekülni, saját lakást venni/építeni és saját egzisztencia helyett inkább maradnak a szüleikkel, és mondjuk a papabankot pumpálják.

Az olaszoknál bamboccioni. A briteknél kippers (Kids In Parents' Pockets Eroding Retirement Savings). A németeknél Nesthockers. A japánoknál parasaito shinguru. 

Aztán van a helyzet, amikor valamiféle pszichés megakadásról van szó, és ez hátráltatja a mamahotel lakóinak önállósodását - ezt hívja a szaktudomány Pán Péter szindrómának. Ez az állapot mind a szülő, mind a gyermek hibáját felveti, és olyan egyéniségre utal, aki képtelen leválni szüleiről és felelősséget vállalni saját életéért, nem tud tartós kapcsolatot kialakítani, és inkább marad a szülői házban. Sőt, néha maga a szülő köti gúzsba a gyereket - ilyen-vagy olyan okokból - a szeretetével: előfordul, hogy ilyenkor egyik fél sem vesz észre, hogy probléma van. A szülő csak a legjobbat akarja, a gyerek pedig nem érti, 31 évesen MIÉRT kéne kilépnie az életbe.

Tényleg olyan, mintha a mamahotel egy film lenne

Nem csak lehet, az is, sőt: nem csak hollywood-i lehet, hanem magyar is. A Ratkó-korszakban évente kb. 220 ezer gyerek született. Az ő hetvenes években született gyerekeik száma évente 150-180 ezer volt. A Ratkó-unokák, dédunokák száma nem éri el az évi 100 ezret. Miért maradnak a fiatal értelmiségi fiúk a "mamahotelben", azaz miért nem költöznek el otthonról? A meghosszabbított gyerekkor szabadság-e? A pszichológus és a szociológus érvelését chatelők és az érintettek illusztrálják.

Erről szól a Mamahotel.