Vegyél hazait – A koronavírus és az élelmiszeripar

20/06/18 csütörtök
A világjárvány az élet számos aspektusát változtatta meg kisebb-nagyobb mértékben. Azt, hogy ezek közül melyik lesz maradandó és melyik nem, még korai lenne megmondani, és bőven akadnak olyan folyamatok is, amik csak mostanában indultak be és még nem is látjuk őket tisztán. Ezen változások közül az egyik legjelentősebb a kereskedelemre, és az élelmiszeriparra gyakorolt hatás lehet.

Már régóta része a globalizáció körüli vitáknak az élelmiszerellátás kérdése. Ezt lendítheti előre a járványhelyzet, amely rávilágított a hosszú ellátási láncok jelentette veszélyre. Már nem csak a szállítás ökológiai lábnyoma, az élelmiszer tápanyagtartalmának csökkenése és a különböző tartósítószerek használata miatt kérdőjeleződik meg a globális élelmiszerpiac, de most szembesülhettünk azzal is, hogy ezek az utánpótlási vonalak korántsem olyan tartósak, mint gondoltuk. Magyarország egyébként ebben a tekintetben egyáltalán nincs kiszolgáltatva: a boltokban kapható élelmiszerek 80%-a hazai termék.

A finn Aalto Egyetem kutatása szerint egyébként a Fölt lakosságának kevesebb, mint a harmada jut helyi élelmiszerhez. Európában és Észak-Amerikában átlagban 500 kilométert tesznek meg a különböző gabonafélék az asztalokig, világszinten ez a távolság viszont már 3800 kilométer. Az ökológiai lábnyom szempontjából persze sokat számít az is, hogy pontosan milyen eszközzel történik a szállítás.

Emellett pedig azt is érdemes figyelembe venni, hogy a szállítás mellett maga az előállítás folyamata is jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz termelésével jár. Ebből a szempontból sokkal lényegesebb az élelmiszer típusa, mint az, hogy milyen messziről szállították. A legnagyobb lábnyommal a marhahús, birkahús, sajt és kávé rendelkezik, míg a különböző zöldség és gyümölcsféléké (alma, banán, borsó, citrusfélék) eltörpül azok mellett.

A környezetvédelem mellett ott van még a tény, hogy a helyi termelésű élelmiszerek általában frissebbek és több tápanyag van bennük, mivel a szállítás folyamata során az élelmiszerek tápértéke csökken. A messziről érkezett gyümölcsöket pedig tartósítószerekkel kénytelenek kezelni, hogy frissek maradjanak a boltok polcain. Ezeket elkerülhetjük, ha a helyi termékeket részesítjük előnyben.

Ezek elsődleges beszerzési forrásai a termelői piacok, melyek azonban szintén megszenvedték a vírus megjelenését. S bár az értékesítés nehezedett, az igény viszont nőtt a helyi termékek iránt. Ezért az Agrárminisztérium és a Nébih létre is hozott egy keresőt, hogy megkönnyítse a helyi termelők és a vásárlók közti kapcsolatfelvételt.

Összességében tehát érdemes a hazai termékeket keresni, mivel így kevéssé leszünk kiszolgáltatva egy esetleges jövőbeli katasztrófa esetén, valamint több tápanyaggal is bírnak. Ha pusztán az ökológiai lábnyomot nézzük, akkor viszont inkább arra érdemes figyelni, hogy milyen típusú terméket vásárolunk.