Megelőzés, gyűjtés? – Hogyan legyünk hatékonyak

20/08/07 péntek
Az élővizeinket terhelő műanyag szennyezéssel igazából már mindenki tisztában van. A következményekkel sajnos annál kevesebben.

Az óceánok műanyag-szennyezettségének megoldásán már jó ideje dolgoznak szakemberek. Erre Boyan Slant-nak volt is egy jó ötlete, amit az Ocean Cleanup elnevezésű projekt keretein belül valósítanak. Lényegében kiszűrik a plasztik szemetet a víz.  Magyarországon is vannak pozitív kezdeményezések folyóink megtisztítására. Ennek egyik ékes példája a PET Kupa, mely VIII. alkalommal startort el idén Záhonyból.

Ezeknek a lelkes önkénteseknek nem lehetünk elég hálásak áldozatos munkájukért és mindazért, amit a Földünkért tesznek. Ha nem is hosszútávon, de egy időre biztosan tisztábbak lesznek az élővizeink. Viszont az emberiségnek kicsit gyúrnia kellene ezen a téren. Mármint a tiszta környezetre.

Ugyanis az Exeteri Egyetem nemrég megjelent közleménye szerint, sajnos az óceánok felszínét tisztító technológiák nem elég hatékonyak. A folyókon felállított tisztító gátak jobban teljesítenek ezen a téren. A kutatók szerint ezt a két módszert egyszerre kell alkalmazni annak érdekében, hogy érezhetően csökkenjen vizeinkben a hulladék.

A megjelent tanulmány a vizekben úszó és nem a lesüllyedt – azokat szinte lehetetlen vagy nagyon bonyolult eltávolítani - műanyaghulladékokra koncentrál. A kutatás során összehasonlították a most vizekben lévő és majdan bele kerülő műanyag mennyiségét a napjainkban alkalmazott tisztító technológiákkal. És hát eléggé elszomorító eredményeket kaptak. Becsléseik szerint 2029-re eléri csúcspontját a műanyaghulladék mennyisége. A jelenlegi adatok alapján a vízfelszíni műanyaghulladék mintegy 399 ezer tonna. Valószínű, hogy ez a mennyiség 2052-re 860 ezer tonna lesz.

A gyűjtés viszont még nem minden. Számba kell venni azt, hogy ezek folyamatosan aprózódnak, szennyeződnek. Az aprózódás, kopás hatására leváló, 5mm-nél kisebb mikroszemcséket hívjuk mikroműanyagoknak. Méretüknél fogva ezek veszélyesebbek mint, eredeti állapotukban. Ugyanis ezeket nem tudjuk kiszűrni, eltávolítani, az állatok is könnyebben megeszik, sőt élelmiszereinkben is kimutatták már jelenlétüket. Német vízművekben 1m3-ben 7db mikroműanyagot találtak. Csak érdekesség képpen, a Duna éves mikroműanyag-hozama 1500 tonnára tehető.

Mi lehet tehát a megoldás? Az Exeteri Egyetem kutatása a műanyagok eltemetését, ill. elégetését nem határozta meg jó iránynak egyrészt a talaj szennyezése, másrészt az égetés következtében a légkörbe jutó szén-dioxid mennyisége miatt.

Így marad a begyűjtés és a megelőzés. Például az Ocean Cleanup program, amely 600m-es úszógátakat alkalmaz. Az új tanulmány felmérte, hogy mekkora lenn a hatékonysága, ha ezekből 200db-ot helyeznének üzembe. 2020-tól 2150-ig tartó időszakban a folyamatosan üzemben lévő „rendszer” is csupán 44900 tonnával tudná csökkenti a csendes-óceáni szemétszigetet – ami mindössze 5%-a mostaninak -, mert ugye számolni kell a folyamatosan belépő újabb műanyagáradattal.

Mivel a műanyag javarészt folyók által jut el a tengerekbe, óceánokba, így főleg ott lenne fontos kiszűrni a szemetet, ill. megakadályozni, hogy odáig is eljussanak. Konklúziókén levonhatjuk, hogy a társadalomnak növelnie kell az újrahasznosítást és mindezek mellett a tudatosabb anyagfelhasználást. Vagyis a műanyag kiváltását más, környezetkímélő anyagokkal.

Ha te is szeretnél egy tisztább környezetben élni és jobban odafigyelni a Földre a mindennapjaid során, akkor töltsd le az Öko Napló alkalmazást IOS-re vagy Androidra és minden nap kaphatsz hasznos tippeket azzal kapcsolatban, hogy is tudod csökkenteni a környezeti terhelést Te, egyénileg.

 

Forrás: University of Exeter