Egy csésze boldogság

20/05/18 hétfő
ujnemzedek.hu
A reggeli ébredési rutinban sokak elengedhetetlen kelléke. Az egyik legnépszerűbb ital a világon és még a tőzsdén is kereskednek vele.

A kávé fontosságát nem lehet elhanyagolni napjainkban, szinte teljesen átszőtte a kávé kultúrája az életünket. Eredetéről sok legenda kering. Van etióp kecskepásztoros verzió, miszerint – Kaldi, a pásztor – észrevette, hogy ha egy bizonyos bokor, piros bogyóit megeszik a kecskék, plusz erőre kapnak és sokkal élénkebbek tőle. Így hát el is vitte a bogyókat a közelben élő szerzeteseknek, akik főzetet készítettek belőle. Egy másik elbeszélés szerint Avicenna, az arab tudós, már 1000 körül gyógyszerként használta a kávé fekete főzetét. Ezek mellett számos egyéb legendát olvashatunk, de ki tudja vajon melyik az igaz?

A források azért abban többnyire megegyeznek, hogy eredetileg Délnyugat-Etiópia egyik tartományából, Kaffából származik a kávé. Innen szállították tovább Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba. Elterjedése szorosan összefügg az iszlám térhódításával, mert a vallás híveinek a bor tiltva lett, így az ő kultúrájukban a kávé, rövid időn belül kimagasló szerephez jutott, mint élvezeti cikk. A gyarmatosítás is nagy szerepet játszott abban, hogy a kávé meghódította a világot.

Európába az 1600-as évek elején érkezett meg előszőr, mégpedig Velence kikötőjébe. Kontinensünk első kávéházát is itt nyitották meg 1624-ben, La Bottega del Caffé néven. A kávé jó híre méltán gyorsan elterjedt. Hazánkban feltehetőleg a török uralom alatt ismerték meg az emberek, viszont az első kávéház megnyitását csak a XVIII. század közepére tehetjük.

Fajtáját tekintve kettő van, amt a boltok polcain megtalálhatunk. Az arabica (Caffea arabica) és a robusta (Coffea canephora). Az arabica egy magasabb minőséget képviselő, drágább fajta, mert a termesztése több odafigyelést igényel. Trópusi területek magasabb hegyvidékeit kedveli. Fő termőterületei: Costa Rica, India, Kolumbia, Brazília, valamint a Karib-térség stb. Ehhez képes a robusta egy igénytelenebb növény, ami már alacsonyabb területeken is megterem. Termesztett területei: Nyugat-Afrika, Dél-Kelet-Ázsia, Indonézia. Az éréséhez több idő kell, egészen pontosan 11 hónap, míg az arabicának minderre elég 6-8 hónap is.

De hogyan is kapjuk meg azt a finom reggeli ébresztőt? Először is szüretelik - több körben - a már megérett piros szemeket, nagyrészt kézzel. Persze vannak már gépi technológiák is erre. Ezután jöhetnek a tisztítás, szárítás és érlelés fázisai. Természetesen az egymást követő lépések között többször átválogatják még őket. Eljárástól függően változhat, hogy mikor és hogyan választják szét a kávébabot a gyümölcshústól. Ha ez megtörtént, jöhet a pörkölés, aminek számtalan módja van, de általánosságban véve három fajtáját különíthetjük el. Könnyű-, közepes- és magas fokú pörkölés. Mindez attól függ, hogy mennyire karakteres ízt szeretnének elérni.

A pörkölés során szabadul fel a kávé koffeintartalma, sok egyéb kémiai változás mellett. A koffein egy olyan pszichoaktív anyag, ami serkentőleg hat a szervezetünkre. A véráram segítségével jut el az agyhoz és fejti ki hatását. Elfogyasztás után már 5 perccel már kimutatható az egész szervezetben. Hatásfokának maximumát viszont csak 20-30 perc után éri el. Számos klinikai vizsgálat bizonyította, hogy javítja a rövidtávú memóriát. A májunkra is pozitívan hathat a kávéfogyasztás, ugyanis csökkenti a májzsugorodás valószínűségét, valamint a kávét fogyasztók körében kisebb az esélye II-típusú cukorbetegség kialakulásának.

Azonban itt is meg kell említeni a mértékletességet, ugyanis a túlzott kávéfogyasztás szívproblémákat okozhat, túl azon, hogy a fogak épségének sem tesz igazán jót.