Csokit vagy csalunk: honnan ered a Halloween?

16/10/31 hétfő
ujnemzedek.hu
Annyi mítosz létezik, hogy csak győzzél választani: van itt kertistennő, Crom Cruach, meg egy részeges naplopó is.

A Halloween elnevezés - ha hiszünk a mindenható Wikipédiának - a nyugati germán óangol nyelv, a mai angol őséből származik: a "szent" jelentésű hālig melléknévből, illetve ennek a főnévi megfelelőjéből a hallow "szent ember" jelentésű szóból, és a Mindenszentek keresztény ünnep előtti éjszakát jelölte. A kifejezés 1556-ben bukkant fel először, és ennek terjedt el később a skót változata, a Hallowe’en - ugyanis a skót nyelvben az „eve” megfelelője az „even”, és ez rövidült „e'en”, illetve „een” alakká.

De érdekel ez minket? Kell nekünk a grammatika, ha lehet véres dolgokról, lidérces témákról és kisértetises...öööö... IZÉKRŐL is szót ejteni? Ugye, hogy nem? Na, hát épp ezért vagyunk bajban: a Halloween mítoszát egy mondattal lehetetlen lerendezni, még akkor sem, ha az összetett. Többről szól a dolog, mint a beöltözésről, vagy a töklámpásokról - rengeteg az összefonódás, homályosak a részletek, de nem vagyunk restek lukat vágni a ködbe, és meglesni, mit rejt a túlvilág.

Pomona, Samhain és a halottak bemennek a temetőbe

Kevesen tudják talán, hogy az egyik legrégebbi ünnepről beszélünk - ezért lepi tán olyan vastagon a csontpor és pókháló az egészet. Az ünnep valójában egy nagyon fura mix: római Pomona-nap, a Lemuralia-szeánsz, a keltaSamhain ünnep és a keresztény halottak napjának jegyeit hordozza magában. Sőt, ott van még a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt 24 óra is, de ne keverjük tovább, a lényeg: amikor a rómaiak elfoglalták a mai Nagy-Britannia és észak-Franciaország területeit, a kelták ősi hagyományai keveredtek a rómaiak szokásaival. A kelták egyik legszentebb ünnepe a Samhain volt, amit napisten tiszteletére rendeztek és amelyik egyben az újév, valamit a sötét és hideg évszak kezdetét is jelentette.

A kelta hit szerint az újév előestéjén, vagyis október 31-án a napisten a halál és sötétség fogságába került, a halottak lelkei pedig ezen az éjjel vándoroltak a holtak birodalmába. A druidák szent helyeiken gyülekezve áldozatokat mutattak be az isteneknek, és különféle szertartásokkal próbálták távol tartani a szellemeket, megkönnyítve vándorlásukat.

A csavar: a kereszténység terjedésével az ókeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett. Így az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napforduló időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. Gergely pápa a 800-as években „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapját november 1-re helyezte át. Szent Patrik működésének hatására, aki az 5. század második felében tevékenykedett misszionáriusként Írországban, a kereszténység és a kelta pogányság keveréke, a Culdee-i kelta kereszténység (en) jött létre.

Az ősi druida hit megfért az új tanításokkal és egészen addig virágzott, míg az angol hódítók el nem foglalták és meg nem semmisítették. Írországban október 31. éjszakája a mindenszentek éjszakája (All Hallows' Eve) nevet kapta. November első napja volt a keresztény ünnepnap, a mindenszentek napja (All Saints' Day vagy All Hallow's Day).

Oké, de miért van a töklámpás?

Hát mert királyság éjszaka az imbolygó árnyakkal ijesztgetni, azért. Na jó, a lényeg: a legenda szerint volt egy ír, meglehetősen rosszéletű arc, aki jól átverte az ördögöt. Jack O'Lanter (höhö!), a részeges kovács ráadásul olyan ügyesen csinálta a dolgot, hogy a sátán válaszul inkább megkímélte a fickót a pokoltól. De mivel az ördöggel való biznisz a mennybe sem útlevél, ezért O'Lantern sötétben megrekedt szelleme az ég és a pokol között járja örökös retúrját míg világ a világ.

És hogy hogy alakult ki a tökbe ültetett gyertyafény szokása? Hát mert az ördög a legenda szerint volt annyira jó fej, hogy Jacknek egy darab szenet adott a gyehennából, hogy lásson legalább egy kicsit, ha már az örök éjszaka vár rá. Jack a széndarabot vajrépába tette és ezzel bolyong közöttünk számkivetett senkiként. A legendában visszaköszön a Halloween lényege: a holt lelkek ezen az éjszakán visszalátogatnak a földre, a halottak és az élők közötti határ elmosódik.

A természet becsapja a kertkaput

Az megvan, hogy mit az a Phytophtora infestans? Köbö ez a burgonyák zombivésze: ez a kórokozó volt a felelős a nagy írországi éhínségért az 1800-as évek közepén. Az írek pedig a totális éhhalál inkább felkerekedtek, és nekiindultak Amerikának, hogy ott kezdjenek új életet. És vitték magukkal a mítoszaikat is: ment velük minden kobold, az összes Fódla és Banshee, és persze Jack O'Lantern is. A vajrépa tökre lett cserélve, és a szörnyet formázó tök, Jack O'Lantern figurája Halloweenkor mindenhol megjelenik. És kell ennél kisértetiesebb? Pont akkor, amikor a halottak és az élők közti vékony határ átjárhatóvá lesz, a köd pedig olyan dolgokat rejt, amikre nem is gondolnánk?

Nem hisszük.