10 tévhit az agyról, amit sose vegyél komolyan

16/11/02 szerda
ujnemzedek.hu
Van néhány mítosz, ami tényként kering a világban, pedig valótlan állításokon alapul. Íme néhány téves infó, amit eddig rosszul tudtál!

1. Az agyunknak csak töredékét használjuk

1907-ben a híres pszichológus William James azt állította, "csak egy nagyon kis részét használjuk a szellemi és fizikai erőforrásainknak". A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy agyunk minden részét használjuk, bár nem minden régió működik egyszerre. Ezért rongálódik meg az agy különböző területe mondjuk egy stroke utóhatásaként, ami szellemi és viselkedési problémákban mutatkozik meg.

2. Ha klasszikus zenét játszunk egy kisgyereknek, okosabb lesz

1998-ban Georgia államban kezdett elterjedni a klasszikus zenei CD-k hallgatása azoknál a családoknál, ahol kisbaba született. Minden ilyen CD-hez tartozott egy üzenet a kormányzótól: "Remélem mindketten, ön és a babája is élvezni fogják a zenét, és gyermeke remélhetőleg okosabb lesz tőle". Az elképzelés vonzó lehet, de a Mozart-effekt kétséges. Az ötlet még 1993-ból jött, egy akkori tanulmány szerint, amit egy kaliforniai egyetemen, Irvin-ben végeztek 36 diák bevonásával, arra jutottak, hogy sokkal eredményesebben töltötték ki az IQ-tesztet klasszikus zene hallgatása alatt, mintha csendben vagy relaxációs gyakorlat után tették volna. A kapott eredményeket nem tudták megismételni, és 1999-ben a Harvard Egyetem új vizsgálatot kezdett, tizenhatszor ismételték meg a tesztet és arra a következtetésre jutottak, hogy a Mozart-effekt nem valós.

3. A felnőtteknek nem nő új agysejtjük

Patkányoknak, nyulaknak, és még a madaraknak is nőhet új neuronja, de 130 évig a tudósoknak nem sikerült azonosítani azt, hogy az agysejt növekedés felnőtt emberekben is végbemegy. Minden megváltozott 1998-ban, amikor egy svéd kutatócsoport kimutatta, hogy új agyi sejtek alakulnak ki a hippocampusban, ami az emlékek tárolásában játszik fontos szerepet. 2014-ben egy csapat a Svédországban levő Karolinska Institute-nál megerősítette, hogy ez a régió egy életen keresztül termel új idegsejteket. Bár agyunkban nem osztódnak vadul a sejtek, mégis folyamatosan regenerálódnak. 

4. A férfiak agya biológiailag jobban rááll a matematika és a tudomány világára, míg a női agy inkább az empátiára való

Apró anatómiai különbségek vannak a női és a férfi agy között, ez biztos. A hippocampus szerepet játszik az emlékezésben, az empatikusságban, legfőképp a nőknél, a férfiaknál inkább az amigdala befolyásolja az érzelmeket. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a nemi egyenlőtlenségeket kulturális elvárások okozzák és nem a biológia. Egy szociálpszichológus 1999-ben Ontarioban egy nehéz matematikai feladványt adott fel nőknek és férfiaknak. A nők sokkal jobban teljesítették, mint a férfiak. 

5. Kómában lenni olyan, mintha aludnál: felébredsz, aztán semmi bajod

A filmekben teljesen ártalmatlannak ábrázolják a kómát: pár hónapot alszik, majd felébred a beteg, összefüggően beszél, látszólag sértetlen. A valóságban ezek az emberek rehabilitációra szorulnak, mert a kóma következménye lehet, hogy a felébredt beteg fogyatékkal élővé válik. Agyi képalkotó vizsgálatok megmutatják, hogy miért. 2012-ben francia kutatók vizsgálataik során egyes régiókat érintő pozitív vagy negatív változások segítségével következtettek a működő funkciókra. Az elemzés megállapította, hogy egészségeseknél mintegy 40 csomópont van jelen, amely biztosítja az egyes területek közötti átkötést, forgalmat. Egy kómába esett embernél egyes csomópontok intenzitása csökken. Különösen hátrányosan befolyásolta a kóma a precuneus nevű terület aktivitását, ez a régió felel a tudatért és a memóriáért. A jelenség magyarázata, hogy a csomópontoknak több oxigénre van szükségük, emiatt sebezhetőbbek. 

6. A Keresztrejtvény javítja a memóriát

Neurológusok bebizonyították, ha sokat keresztrejtvényezel - bádábumm - jó leszel a keresztrejtvényezésben. Az Albert Einstein College of Medicine 2011-es tanulmányai azt mutatják, hogy a keresztrejtvény fejtés kezdetben késleltette a memória csökkenést a 75-85 éves korosztályban, de ismeretlen okok miatt felgyorsította a memória csökkenést azoknál az embereknél, akiknél megmutatkozott már a demencia első jele. A legtöbb  neurológus egyetért abban, miszerint ártani nem árt a tevékenység, de ne reménykedjetek abban, hogy a keresztrejtvény fejtés miatt hétfő reggel könnyebben megtaláljátok majd a valahová letett kulcscsomótokat. 

7. A diákok jobban tanulnak, ha a tanulási stílusukkal megegyezik az oktatási stílus 

2006-ban a Kaliforniai Egyetem pszichológusai megállapították, hogy nem teljesítettek jobban egy teszten sem a tanulók, hiába kapták az utasításokat a saját nyelvezetükre formálva. Igaz, vannak olyan módszerek, amik alapján jobban megy a tanulás, ilyen például az ismétlés, a tesztek kitöltése vagy amikor a megszokottól eltérő helyen tartják az órát a tanárok. 

8. Az alkohol megöli az agysejteket

Az a ködös érzés, amit 3-4 pohár bor után érzel, nem azért van, mert épp elhalnak az agysejtjeid. Tudósok a Dániában levő Bartholin Institute-nál összehasonlították az elhunyt alkoholisták és nem alkoholisták agyát, és azt tapasztalták, hogy az alkoholista agyában teljes számú idegsejtet számoltak meg. Az alkohol nagy dózisban ölhet meg agysejteket (különösen a fejlődő magzatok érzékeny agysejtjeit), de a mérsékelt alkoholfogyasztás nem pusztítja el őket. Ettől függetlenül az alkohol képes hatni arra, hogy az idegsejtek, hogyan kommunikálnak, miközben hatnak az emberi képességekre. Gondoljunk csak arra, mikor arra kérnek alkoholfogyasztás után, hogy sétáljunk végig egy vonalon úgy, hogy közben beszélünk is. 

9. Tudjuk mire gondolsz: ESP

Extraszenzoriális percepció, vagyis a hatodik érzékkel foglalkozó kutatások egészen 1930-ig vezethető vissza. Joseph Banks Rhine egyik leghíresebb vizsgálata a Zener kártyákkal történt. Ez egy 25 lapból álló csomag, minden kártyán más alakú minta található. A telepatikus vizsgálatban a "küldő" nézi a kártyát, míg a "fogadó" nem látva azt, próbálja kitalálni, milyen minta van a lefordított lapokon. A kísérlet során egész sokan tudták kitalálni a hátlapon lévő mintákat, más kísérlettel ezt nem sikerült elérni. A mítosz egy ideig fent tudott maradni köszönhető annak, hogy a hidegháború alatt a CIA olyan kémekkel dolgozott, akik ezt a módszert használták munkájuk során, egészen 1995-ig.

10. Van aki bal agyféltekes (logikus), van aki jobb agyféltekes (kreatív)

1960-ban Roger Sperry neuropszichológus végzett agyhasítást epilepsziás betegeken, hogy megszüntesse a betegséget vagy legalább csökkenteni tudja a rohamokat. Az agyhasítás a két agyféltekét összekötő idegrost-köteg, a kérgestest átvágása. Így a rohamok nem képesek átterjedni az egyik agyféltekéről a másikra. Ezután egy vizsgálatot készített, villogó képeket és fényeket kellett nézni a pácienseknek jobb és bal szemükkel felváltva. Sperry arra jött rá, hogy az agy bal félteke könnyebben feldolgozza a szóbeli információt, míg a jobb agyfélteke vizuális és térbeli feldolgozásban hatékonyabb. Éveken keresztül ezek a megállapítások domináltak, főleg az önsegítő könyvekben, pedig tudományosan nincs alátámasztva, hogy a személyiségtípusok összefüggnek azzal, hogy melyik félteke a domináns. Megcáfolni már sikerült a feltevést: 2012-ben például a Brit-Kolumbiai Egyetem pszichológusai azt állították, hogy a kreatív gondolkodás aktivál egy kiterjedt neuronhálózatot anélkül, hogy támogatná az agy bármelyik féltekéjét.